Négy évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk foltvarrással foglalkozni, hallottunk először Ezüstvölgyről. Valószínű, már első hallásra megfogalmazódott bennünk, hogy egyszer mi is szeretnénk eljutni oda, de el kellett telnie négy hosszú évnek, hogy útra kelljünk és eljussunk a foltvarrók paradicsomába, EZÜSTVÖLGYBE.
Ezüstvölgy Franciaország elzászi részén helyezkedik el. Régen (talán még ma is) ezüst- és ásványbányászat folyt ezen a területen, ezért sok település nevében szerepel a mines (bánya) szó. A Patchwork Fesztivál (http://www.patchwork-europe.com/) központja egy kisváros Sainte-Marie-aux-Mines. A körülötte található városkákban (Liépvre, Sainte-Croix-aux-Mines, Rombach le Franc) különböző foltvarrással kapcsolatos kiállításokat lehet megtekinteni templomokban, iskolákban, kiállító termekben, művelődési házakban, stb. Összesen kb. 20 helyszínen volt kiállítás.
Utazás:
Idén is több busz indult Magyarországról, sokáig mi is gondolkodtunk rajta, hogy csak csajok megyünk és busszal, de sikerült rávennünk az erősebb nem képviselőit, hogy tartsanak velünk, így egy kisbusszal indultunk útnak hatan. Odafelé sima utunk volt, megállókkal kb. 14 óra volt a teljes út. Hazafelé sajnos nem volt ekkora szerencsénk, mert Münchennél hatalmas dugóba kerültünk, aminek az okát máig se tudjuk, de órákon keresztül csak araszoltunk. Legközelebb hazafelé biztosan más utat választanánk!
Szállás:
A mi szállásunk a Marchal hotelben volt Le Hohwaldban a vásártól kb. 45 km-re egy hegy tetején, gyönyörű kilátással. A szobák tisztaságával, felszereltségével meg voltunk elégedve, enni nem ettünk a szálloda éttermében. A választás azért esett ilyen távoli szállásra, mivel későn augusztus végén már sehol a környéken nem volt szabad szállás 6 fő részére. A szállást a szállás.hu-n keresztül foglaltuk.
A szálloda honlapja: http://reservation-hotel.logishotels.com/jreservit/fichehotel.do?langcode=EN&userid=1556d273bca7e811ab99bc0fa1168bf28f4b&custid=12&hotelid=2032&partid=661
Sokan a Forma1-es szállásokban laknak, íme egynek az elérhetősége:
http://www.accorhotels.com/gb/hotel-2371-formule-1-hotelf1-saint-die-des-vosges/index.shtml
A VÁSÁR
A VÁSÁR AZ VALÓBAN MAGA A MENYORSZÁG! INSPIRÁCIÓ A KÖBÖN! FANATIKUS EMBEREK, FANATIKUS ÁRUSOK! Őszintén fogalmam sincs, hány árus volt összesen, ezért most megszámoltam legalább 150! Természetesen sok helyen lehetett anyagot venni, volt millió féle egységcsomag. Voltak eszközök, kiegészítők. Sokan tartottak kis „házi” bemutatót, hogy népszerűsítsék a termékeiket. Nem tudom elképzelni, hogy volt olyan foltvarrással kapcsolatos dolog, amit ott ne lehetett volna beszerezni. /Egyetlen fájó pont, hogy az árak sajnos nem a mi fizetésünkhöz igazodnak, ezért legtöbbször messze a lélektani határ fölött lehetett volna valamit megvenni, ezért igazi kísértésbe se estünk./ Természetesen nem üres kézzel jöttünk haza, de nem a vásárlás volt a fő tevékenységünk. Sokkal inkább az, hogy szívtuk magunkba az ötleteket (fényképezni nem lehet, ezért én pl. sokat rajzoltam, vázlatokat készítettem egy kis füzetbe). Az árusok számának és a látnivalók mennyiségének érzékeltetésére elmondom, hogy első nap (csütörtökön a nyitás napján) kb. 10 órára értünk a vásárba, csak ebédelni mentünk ki és este fél hétkor úgy kellett minket kidobni, mikor zártak. Második napra beterveztük, hogy megnézzük a kiállításokat. Kb. a háromnegyedét tudtuk megnézni, de muszáj volt 3 óra körül visszajutnunk a vásárba, hiszen úgy éreztük még a felét sem láttuk. Harmadnap a csapat nem varrós része miatt, akik addig hősiesen viselték a mi szenvedélyünket elmentünk Colmarba egy kis városnézésre és ebédre, de utána rohantunk újra vissza a vásárba. Végül kb. a 3. nap estéjére éreztük úgy, hogy nagyjából körbejártuk a vásárt, megvettük azt, ami nélkül nem tudnánk tovább létezniJ (könyvek, némi anyag, gyapjúfilc, egy-két egységcsomag, sablon, gombok…).
Apropó, Colmar egy nagyon kedves, romantikus kisváros, ha valaki arrafelé jár, érdemes felkeresnie. Idő szűkében mi felültünk a helyi „Dottó”-ra (ez egy kis nyitott kis vonat) és azzal jártuk be a város nevezetességeit, majd finomat ebédeltünk egy téren a katedrális előtt. (A kagyló fehérboros szószban és a csülök is nagyon finom volt. Mellette a kávézóba azonban kár volt betérnünk, a süteményt szinte érintetlenül küldtük vissza, mivel nem volt átsütve.)
Összességében fantasztikus volt az egész! Annyira vágytunk rá és nem csalódtunk! Feltöltődve tervekkel teli tértünk haza.
Folyt köv.
